GLOBSEC Trends 2023: Egy Magyarország, két társadalom?
2023-ban a GLOBSEC nyolc közép-kelet-európai (KKE) országban mérte fel a társadalmi attitűdöket a nyugati szövetségi rendszerrel, az Ukrajna ellen indított orosz invázióval, illetve a demokratikus értékekkel kapcsolatban. Az adatok rámutattak, hogy míg a legtöbb országban a lakosság erősen támogatja a nyugatot és az Ukrajnának nyújtott segítséget, sötét felhők is gyülekeznek a régió egyes részei felet.
A 2023-as felmérés eredményei rávilágítottak, hogy a magyar társadalom összességében nem fordult el a nyugati intézményrendszertől, és már az abszolút többség (54%) támogatja az Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió okán kiszabott szankciókat. Ennek ellenére a magyar társadalom továbbra is erősen sérülékeny a rosszindulatú külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben – nem kis mértékben az ország erős politikai megosztottsága okán.
A főbb megállapítások a következők:
Magyarország pártpolitikai alapon súlyosan megosztott
A magyar adatok arról tanúskodnak, hogy a szavazók nagymértékben azonosulnak a saját politikai vezetőik narratíváival a legtöbb kérdésben, például az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A bizonytalan szavazók attitűdjei a felmérés pillanatában inkább az ellenzéki szavazókhoz álltak közelebb.
Valamiben azért egyetértenek
Ugyan Magyarország erősen megosztott, a magyarok nagy többsége egyetért az ország EU és NATO-tagságával, és azzal, hogy egy egyenlőségen, emberi jogokon, szabadságon és jogállamiságon alapuló demokrácia jó az országnak.
Különböznek a vélemények az ország partnereiről
Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók Németországot tekintik az ország egyik legfontosabb partnerének. Ugyanakkor a Fidesz támogatói Kínát közel annyira fontosnak tartják mint Németországot, ami megmutatja, hogy a kormánypárt sikeresen adta el saját szavazótáborának a kínai kapcsolat fontosságát.
Eltérnek a vélemények a háborúról
Az Ukrajna elleni orosz agressziót tekintve olyan, mintha a társadalom két fő politikai tábora külön világban élne, és ez igaz a szankciókkal, illetve a fegyverszállításokkal kapcsolatos véleményekre is. A bizonytalan szavazók hajlamosabbak szankciópárti álláspontra helyezkedni, de a fegyverszállításokat erősen elítélik.
Egyetértés a demokráciával kapcsolatban, de abban nem, hogy azt hogyan nevezzék
A magyarok széles körben egyetértenek abban, hogy egy egyenlőségre, emberi jogokra, szabadságokra és jogállamiságra épülő demokrácia jó az országnak. Ha a liberális demokráciáról kérdezik őket, akkor már erősen eltérnek a vélemények – természetesen pártpolitikai alapon. Ez jól példázza a liberalizmus-ellenes narratívák hatékonyságát.
Különböző médiafogyasztási szokások
A magyarok médiafogyasztási szokásait pártpolitikai faktorok alakítják. És míg vélhetően ezen szokások kialakulását korábban is meglevő politikai nézetek befolyásolták, a bizonyos sajtótermékekben folyamatosan megjelenő félrevezető vagy elfogult tartalmak nagy száma konzerválja a már meglevő attitűdöket.
További megállapításokért, javaslatokért olvassa el az alábbi országjelentést!
